Pszichodráma és mesedráma – ugyanúgy és mégis másképp

A mesedráma a pszichodrámából fejlődött tovább, gyerekek és felnőttek is igénybe vehetik. Így tehát mondhatjuk, hogy ez a kétféle önismereti módszer tulajdonképpen ugyanarról a tőről fakad.

Mivel a mesedrámáról előző cikkemben már írtam (illetve ezen az oldalon is olvashatsz róla), ebben a bejegyzésben főleg a pszichodrámát veszem górcső alá.

Pszichodráma

A pszichodráma módszerét Moreno dolgozta ki, Magyarországon pedig Mérei Ferenc honosította meg. A pszichodráma egy cselekvésorientált módszer, melynek középpontjában nem az egyén, hanem a csoport áll. A pszichodráma segít feltárni a tudattalanban rejlő élményeinket, felszínre hozza érzéseinket, elakadásainkat. 

A pszichodráma módszere kognitív és emocionális szinten tud működni, és azáltal, hogy fizikai síkon is eljátszunk egy adott történetet a spontaneitás és a kreativitás segítségével, még erősebben hatást érhet el.

Fontos különbség a mesedráma és pszichodráma között, hogy utóbbinál van közönség: nem áll be mindenki. A mesedrámánál ilyen lehetőség nincs, mindenki szerepel, viszont kiválaszthatják, milyen szerepet éreznek közel magukhoz adott helyzetben (ez lehet passzív szerep is, pl. fa, levegő, víz stb.). 

A foglalkozás során egy önként jelentkező aktuális élethelyzetét játszák újra. A főszereplő kiválasztja azokat a csoporttagokat, akiket szeretne egy-egy szerepbe helyezni. A végén megbeszélik, ki hogyan élte meg az adott szituációt. 

A játék közben fontos szerepe van a mozgásnak és a testi érzeteknek. Ezek mind a tudatalattiból feljövő élményeket jelenítik meg fizikai síkon. Azáltal, hogy egy történést eljátszanak, az összes szereplő ráláthat saját életére, működési mechanizmusaira, és a végére megfogalmazódhat benne a saját életére vonatkozóan a megoldás vagy annak lépései. Mind a nézők, mind pedig a szereplők eljuthatnak egy katarzisélményig, ami erős motivációt adhat számukra a továbblépéshez.

Hol érdemes alkalmazni a pszichodrámát?

A pszichodráma számos területen alkalmazható, néhány példa:
– szervezetfejlesztés
– önismeret-fejlesztés
– közösségformálás
– oktatás
– képzés

Fontos, hogy pszhichodrámát csak szakember végezhet! Tehát szakképzett pszichoterapeuta vezethet pszichodráma csoportokat. 

A családállítással semmiképp nem összekeverendő a pszichodráma! De ez egy következő cikk témája lesz.

Tetszik, amit olvastál? Mutasd meg másnak is!

Picture of Üdvözöllek, Topor Ágnes vagyok

Üdvözöllek, Topor Ágnes vagyok

coach, mesedráma vezető és hangterapeuta. Küldetésem, hogy egyre közelebb és közelebb kerülj céljaidhoz úgy, hogy menetközben is élj. Az élet élvezete az úton is van, nem csak a megérkezésben.

Én most már tiszta tekintettel látom, hogy milyen csodálatos volt azt az utat bejárni, és visszaemlékezni arra, honnan jöttem, és hol tartok most. Ehhez szükséges volt az elmúlt 10 év önismerete, blokkok oldása, más nézőpontból tekinteni a múltra.

Bővebben rólam

Legfrissebb cikkek

Generációváltás KKV környezetben – Több mint üzleti döntés

A generációváltás KKV környezetben nem csupán tulajdonátruházás, hanem vezetői és identitásbeli átmenet is. A folyamat érinti az alapító szerepét, az utód felkészültségét és a szervezet stabilitását egyaránt. A siker kulcsa a tudatos tervezés, a világos jövőkép és a fokozatos felelősségátadás.

A generációváltás megvalósulhat családi utódlással, külső szakmai vezető bevonásával, menedzsment átvétellel vagy befektetői együttműködéssel — gyakran ezek kombinációjával. A megoldásfókuszú coaching szemlélet segít abban, hogy az átmenet ne konfliktusforrás, hanem fejlődési lehetőség legyen: az erőforrások feltárásával, kis lépésekben történő építkezéssel és a szerepek tudatos tisztázásával.

A generációváltás akkor válik valódi jövőépítéssé, ha nem kényszerhelyzetként, hanem közös gondolkodás eredményeként valósul meg.

Bővebben »

Szervezetfejlesztés: ahol a diagnózis a valódi változás kezdete

A szervezetfejlesztés nem gyors tünetkezelés, hanem diagnózissal induló, tudatos működésformálás. A visszatérő konfliktusok, lassú döntések vagy túlterheltség gyakran rendszerproblémára utalnak, nem egyéni hibára. A folyamat célja, hogy feltárja az elakadás valódi okát, majd az adott helyzethez illeszkedő megoldást alkalmazzon – legyen az tréning vagy strukturális változtatás. A fókusz a kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb szervezeti működés kialakításán van.

Bővebben »

Mindfulness és wellbeing – nem ugyanaz, mégis együtt működnek

A mindfulness és a wellbeing gyakran együtt jelennek meg, mégsem ugyanazt jelentik.
A mindfulness egy fejleszthető belső készség: segít észrevenni, mi történik bennünk, és tudatosabban reagálni a mindennapok helyzeteire. A wellbeing ezzel szemben a jóllét átfogó állapota, az életminőségünk összképe.

A cikk megmutatja, mi a különbség a két fogalom között, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és miért fontos tisztán látni, melyik eszköz, és melyik a cél. Megoldásfókuszú szemlélettel közelítve arra is rávilágít, hogyan támogatja a tudatos jelenlét a kiegyensúlyozottabb, működőbb életet – egyéni és közösségi szinten is.

Bővebben »

ÚJ ÉNEM – amikor végre magadra figyelsz

Mi történik, amikor végre megállsz, és magadra figyelsz?
Az ÚJ ÉNEM elvonulás egy megtartó tér a lelassulásra, az önismereti elmélyülésre és a belső megújulásra. Időt és figyelmet ad önmagadnak, hogy közelebb kerülj ahhoz, aki valójában vagy – elvárások, szerepek és megfelelés nélkül.

Bővebben »
Iratkozz fel hírlevelemre, és értesítést kapsz legújabb blogbejegyzéseinkről!