Amikor a szavaid igazak és kedvesek is egyszerre, világokat tudsz megváltoztatni.
A diád technikát már az indián törzsek is alkalmazták. Ha a törzs egyik tagja nehézséget érzett, házról házra járt, és kérdés-válasz módszerrel gyakorlatilag kibeszélte magából a problémát, és addig járt körbe-körbe, míg az érzelmi feszültség megszűnt a mondandójából, már nem hatott rá.
A diád gyakorlat célja a maximális jelenben levés, ami manapság az egyik legnehezebb a modern embernek. A gyakorlatot egyénileg és párban is lehet végezni, ez függ a nehézség jellegétől. Egyéni esetén velem szemben ül a kliens, páros esetben a párok egymással végzik a gyakorlatot.
A diád lényege, hogy egymással szemben ülve, egymás tekintetében elmélyedve rövid kérdés-válasz sorozattal tisztítjuk a gondolatainkat, ráhangolódunk egymásra, oldjuk a blokkokat, feszültséget. A diád során sámándobot vagy gongot is használok.
Rendkívül jó hatása van a kommunikációra, emeli a rezgésszintet, és egyfajta meditatív állapotot idéz elő. Maga a szó azt jelenti: két tudatos lény egysége. Ezáltal az elme felszabadul, a két ember között pedig egy mély, meghitt megértés és elfogadás születik.
A diád lehet 1 órás, 1 napos vagy akár egy egész hétvégét is felölelhet. Saját tapasztalatom alapján nekem a legintenzívebb élményt egy folyamatos, 14 órás diádozás hozta el.
A modern munkahelyi környezet folyamatosan változik, és a vezetők egyik legnagyobb kihívása az, hogy hatékonyan támogassák csapatukat a fejlődésben, motivációban és a mindennapi kihívások kezelésében. Az egyik leghatékonyabb eszköz erre a coaching szemléletű vezetés, amely nemcsak a teljesítményt növeli, hanem hosszú távon fenntartható fejlődést biztosít mind a munkatársak, mind a szervezet számára.
Az első cselekedeteink között van a nemet mondás. Amikor egy szoptatott baba jól lakik elfordítja a fejét a cicitől. Innen jön (kutatásaim alapján tudtam meg)
A mindfulness és a wellbeing gyakran együtt jelennek meg, mégsem ugyanazt jelentik.
A mindfulness egy fejleszthető belső készség: segít észrevenni, mi történik bennünk, és tudatosabban reagálni a mindennapok helyzeteire. A wellbeing ezzel szemben a jóllét átfogó állapota, az életminőségünk összképe.
A cikk megmutatja, mi a különbség a két fogalom között, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és miért fontos tisztán látni, melyik eszköz, és melyik a cél. Megoldásfókuszú szemlélettel közelítve arra is rávilágít, hogyan támogatja a tudatos jelenlét a kiegyensúlyozottabb, működőbb életet – egyéni és közösségi szinten is.