Egyre több önismereti hirdetésben lehet látni, hogy művészetterápia, alkotásterápia, irodalomterápia, meseterápia, mesedráma, zeneterápia. Blogcikkünkben kicsit körbejárjuk ezeket a segítő módszereket.
Mindegyikben közös, hogy a saját belső énünket segít jobban felfedezni, megismerni, elfogadni vagy éppenséggel változtatásra buzdít, úgy, hogy közben egy elmélyült tevékenység folyik.
Nézzünk egy kis szómagyarázatot!
A terápia szó jelentése a WikiSzótár szerint:
- Orvosi: Testi, lelki tünetet kezelő eljárás; gondot okozó testi, lelki állapotot jobbító módszer.
- Átvitt értelemben: Javító eljárás, amely egy gondot, problémát kezel, figyelmet lekötő állapoton javít.
Eredet [terápia < latin: therapia (betegápolás) < görög: therapeia (gondozás, kezelés) < therapeo (ápol, gondoz, segít) < szanszkrit: dher (támogat, tart)]
Terápiás hatást akár egy jó és tartalmas baráti beszélgetés is előidézhet, vagy akár egy mozifilm, ahol AHA érzésünk keletkezik, mert ilyenkor más szemszögből világít rá a film egy olyan helyzetre, amiben éppen vagyunk. Akár házaspárok között is generálhat egy színdarab a két fél között beszélgetést, sőt vitát is előidézhet, amiből valami új jöhet létre. A terápiás rész a remekmű megalkotása utáni egyéni vagy közös beszélgetésben rejlik, a feldolgozásban.
Mit láthatunk a képen?
Miért éppen az került megalkotásra?
Mi történik alkotás közben?
Mi a legfontosabb az alkotásból?
Melyik részlet mire utal?
És még sorolhatnánk a feldolgozási kérdések hosszú listáját.
Nézzük tovább a szavak jelentését!
A művészetterápia egy olyan módszer, mely során képzőművészeti eszközöket, szövegeket, meséket vagy zenét használunk a bennünk szunnyadó vagy éppen felszínen lévő érzések, érzelmek, gondolatok megismerésére, és ha szükséges, akkor a megváltoztatására.
Művészetterápiát jelenleg több helyen is lehet tanulni: Pécsi Tudományegyetem, Wesley János Főiskola vagy a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Egyesület. Általában hosszabb a tanulási idő, és szakdolgozat zárja a végét.
A művészetterápiának nem célja a művészetileg is értékelhető alkotás létrejötte, de célja, hogy elmélyüljön közben a résztvevő, esetleg mélyebben nyugvó tudatalatti tartalmak is előkerülhessenek, és a felszínre hozásukkal megértés, akár változtatás is létrejöhessen.
A művészetterápia része lehet szinte bármilyen művészeti ágazatra épülő önismereti, önfejlesztési program, képzőművészet, iparművészet, irodalom, zeneművészet, táncművészet, és így tovább.
Játszunk egy kicsit a szavakkal: a művészetterápián alkotnak a résztvevők egy alkotást, amiből lesz egy mű, ami értékelhető művészetileg is, de a lényeg, hogy valami készült. Az alkotási folyamat alatt az alkotó művészibb énjével dolgozik, és elmélyül a folyamatban.
Az alkotásterápia tulajdonképpen a művészetterápia szó szinonimája, ugyanúgy komplex módszer, amelyben a művészetterápia, az irodalomterápia és a mese is szerepet kap. Képzését tekintve valamivel rövidebb, mint a művészetterápiáé, és jellemzően esettanulmány a végén a követelmény az élő foglalkozásvezetés mellett, és nagyon jól lehet alkalmazni tanácsadások, coaching, tréningek alkalmával, de önálló foglalkozásként is. Végezhető például a HumanHab-nál, ahol én is végeztem.
Míg a művészetterápiát lehet mentális szempontból nem csak egészséges emberekkel végezni, addig az alkotásterápiás foglalkozásokat mentálisan egészséges emberekkel végezhetjük.
No, és hogy ki számít mentálisan egészséges embernek? Egyrészről, akinek nincs papírja arról, hogy mentálisan beteg, másrészről, akikről erősen feltételezhető, hogy meg tud birkózni a foglalkozások alkalmával felszínre kerülő érzelmekkel.
A meseterápia és a mesedráma közötti különbségeket következő blogbejegyzésünkben boncolgatjuk részletesebben, de előzetesen annyit azért elárulok, hogy a mesedráma során, ahogy a nevében is szerepel, a mese eljátszásra kerül a foglalkozáson résztvevők által. Közönség nincs, csak szereplők. Izgalmas lenne még a mesedrámát a pszichodrámával is összevetni, akkor lesz még egy blogbejegyzés is belőle. 😊
Miket lehet elérni a fenti módszerekkel? Csak egy pár példa:
- Rájönni a családi mintákra, a hozott programokra, de az értékekre is.
- Összefoglalni a számunkra meghatározó életeseményeket.
- Belső erőforrásokra rálátni, amik már most is bennünk vannak, és lehet rájuk számítani.
- A jövőt vizualizálni. Kedvenc mottóm: Hogyha el tudod képzelni, meg is tud valósulni.
Akár művészetterápiát, akár alkotásterápiát választunk, mindkettő lehetőséget ad arra, hogy közelebb kerüljünk önvalónkhoz, segítségükkel alkotó énünket is előtérbe hozhatjuk. Ajánlom mindenkinek, aki életének elakadásaira szeretne rálátni és megoldást találni.
Az alkotásterápiáról bővebben itt olvashatsz.
