Határhúzás a munkahelyen – Miért fontos, hogy magunkat válasszuk?

A nemet mondás, vagy mondhatjuk úgy is: határhúzás, nem csupán a magánéletben fontos, hanem munkahelyi környezetben is. Számos olyan helyzetben nem választjuk magunkat, amikor kellene, ennek következtében pedig kiégünk, elfásulunk. Az alábbi cikkben megmutatom, hogyan jelenhet meg a határhúzás a munkahelyen.

Határhúzás a munkahelyen – Miért olyan nehéz kiállni magunkért?

Ma már szerencsére egyre több cég kezd odafigyelni a dolgozók munka – magánélet egyensúlyára, de még mindig nem elegen. A munkavállalók többsége nem mer nemet mondani a túlórára, fél a munkahelye elvesztésétől vagy a főnök haragjától, pedig ha ezeken nem jut túl, annak hosszú távon komoly következményei lehetnek.

Sok vezető azt hiszi, hogy a beosztottai csak őt szolgálják, és hogy mindenkinek a munkahelye az első. A probléma ezzel csak az, hogy nem veszi emberszámba a dolgozót, és elvárja, hogy mindent alárendeljen a feladatainak.

Óva intek mindenkit attól, hogy ezt tegye!

Az is jellemző tapasztalat, hogy ha a munkahelyen elkezdünk határokat húzni, és finoman jelezni, hogy eddig és ne tovább, az visszatetszést kelthet a másik félben – de jó hír, hogy hozzá fog szokni! 🙂

Sajnos sokaknak már gyerekkori mintából fakad az, hogy mindig mindenre igent mondanak, mert jók akarnak maradni. Ezt aztán viszik magukkal a felnőttkorba is, és bűntudatot éreznek, amikor egyszer végre önmagukat választják a munka helyett.

De hogyan húzzunk határokat asszertíven?

Első lépésként érdemes azt tudatosítani, hogy mik a céljaink, mik a vágyaink, mire mondunk szívesen igent és mire nem. Enélkül a tudatosság nélkül nem fogjuk tudni gyakorolni a határhúzást.

Fontos látni, hogy mondhatunk nemet. Mondhatunk nemet a főnöknek, a kollégának, de az is lényeges, hogy ne csak egy odavetett negatív jelzés legyen ez, hanem tegyük hozzá az indokainkat is. Így sokkal könnyebben fogadják majd el tőlünk a nemleges választ.

Érdemes beépíteni bizonyos szokásrendszert, amely segít megtartani a határainkat. Például döntsük el, hogy felvesszük-e a telefont munkaidő után, válaszolunk-e e-mailekre este 18 óra után, válaszolunk-e minden hívásra azonnal, még akkor is, ha nem túl alkalmas.

Mi van akkor, ha vezető nem befogadó?

Természetesen olyan eset is létezik, amikor a vezetőség egyáltalán nem tartja tiszteletben a dolgozók határait, és nem is áll szándékukban másképp viselkedni. Nos, ez esetben mindenképp érdemes átgondolni, valóban ilyen munkahelyen szeretnénk-e dolgozni.

Ha úgy érzed, segítségre van szükséged a határhúzásban, keress bizalommal!

Topor Ágnes Coaching

Tetszik, amit olvastál? Mutasd meg másnak is!

Picture of Üdvözöllek, Topor Ágnes vagyok

Üdvözöllek, Topor Ágnes vagyok

coach, mesedráma vezető és hangterapeuta. Küldetésem, hogy egyre közelebb és közelebb kerülj céljaidhoz úgy, hogy menetközben is élj. Az élet élvezete az úton is van, nem csak a megérkezésben.

Én most már tiszta tekintettel látom, hogy milyen csodálatos volt azt az utat bejárni, és visszaemlékezni arra, honnan jöttem, és hol tartok most. Ehhez szükséges volt az elmúlt 10 év önismerete, blokkok oldása, más nézőpontból tekinteni a múltra.

Bővebben rólam

Legfrissebb cikkek

Generációváltás KKV környezetben – Több mint üzleti döntés

A generációváltás KKV környezetben nem csupán tulajdonátruházás, hanem vezetői és identitásbeli átmenet is. A folyamat érinti az alapító szerepét, az utód felkészültségét és a szervezet stabilitását egyaránt. A siker kulcsa a tudatos tervezés, a világos jövőkép és a fokozatos felelősségátadás.

A generációváltás megvalósulhat családi utódlással, külső szakmai vezető bevonásával, menedzsment átvétellel vagy befektetői együttműködéssel — gyakran ezek kombinációjával. A megoldásfókuszú coaching szemlélet segít abban, hogy az átmenet ne konfliktusforrás, hanem fejlődési lehetőség legyen: az erőforrások feltárásával, kis lépésekben történő építkezéssel és a szerepek tudatos tisztázásával.

A generációváltás akkor válik valódi jövőépítéssé, ha nem kényszerhelyzetként, hanem közös gondolkodás eredményeként valósul meg.

Bővebben »

Szervezetfejlesztés: ahol a diagnózis a valódi változás kezdete

A szervezetfejlesztés nem gyors tünetkezelés, hanem diagnózissal induló, tudatos működésformálás. A visszatérő konfliktusok, lassú döntések vagy túlterheltség gyakran rendszerproblémára utalnak, nem egyéni hibára. A folyamat célja, hogy feltárja az elakadás valódi okát, majd az adott helyzethez illeszkedő megoldást alkalmazzon – legyen az tréning vagy strukturális változtatás. A fókusz a kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb szervezeti működés kialakításán van.

Bővebben »

Mindfulness és wellbeing – nem ugyanaz, mégis együtt működnek

A mindfulness és a wellbeing gyakran együtt jelennek meg, mégsem ugyanazt jelentik.
A mindfulness egy fejleszthető belső készség: segít észrevenni, mi történik bennünk, és tudatosabban reagálni a mindennapok helyzeteire. A wellbeing ezzel szemben a jóllét átfogó állapota, az életminőségünk összképe.

A cikk megmutatja, mi a különbség a két fogalom között, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és miért fontos tisztán látni, melyik eszköz, és melyik a cél. Megoldásfókuszú szemlélettel közelítve arra is rávilágít, hogyan támogatja a tudatos jelenlét a kiegyensúlyozottabb, működőbb életet – egyéni és közösségi szinten is.

Bővebben »

ÚJ ÉNEM – amikor végre magadra figyelsz

Mi történik, amikor végre megállsz, és magadra figyelsz?
Az ÚJ ÉNEM elvonulás egy megtartó tér a lelassulásra, az önismereti elmélyülésre és a belső megújulásra. Időt és figyelmet ad önmagadnak, hogy közelebb kerülj ahhoz, aki valójában vagy – elvárások, szerepek és megfelelés nélkül.

Bővebben »
Iratkozz fel hírlevelemre, és értesítést kapsz legújabb blogbejegyzéseinkről!