Családállítás vagy pszichodráma?

A pszichodrámáról az előző bejegyzésemben már ejtettem szót, ahogy arról is, hogy némi hasonlóság is felfedezhető közte és a családállítás között. Azonban nagyon fontos hozzátenni, hogy ez a kettő teljesen más! Az alábbi cikkben a főbb különbségeket és hasonlóságokat fogom bemutatni.

Mi az a családállítás?

Első körben nézzünk rá arra, hogy pontosan mit is jelent a családállítás, és hogyan dolgozik.

A családállítás módszerét Bert Hellingernek köszönhetjük, aki a 80-as évek második felében kezdte el kidolgozni. Számos olyan klienssel találkozott, akiknek a mentális, lelki vagy épp fizikális panaszait nem lehetett csupán saját életükre vonatkoztatva megérteni, sokkal inkább a családra és generációkra kiterjedt formában. Hellinger rájött, hogy létezik egy olyan energiamező (vagy más néven morfogenetikus mező), amely tárolja a család és a felmenők minden traumáját, érzéseit, megéléseit, tehát egyfajta mintázatként léteznek és adódnak tovább.

A morfogenetikus mezőben létező jelenségek sérülhetnek, amelyek később akár generációsan is folyamatosan nehézségeket fognak okozni a leszármazottakban. Ezért nagyon fontos gyógyítani ezeket a sérüléseket, hogy a családi lélek kiegyenlítődjön, ismét harmóniába kerüljön.

Családállítás és pszichodráma: hasonlóságok és különbségek

Hasonlóságok

  • Mindkettő alapvetően csoportban dolgozik, de van lehetőség egyéni állításra és pszichodráma foglalkozásra is.
  • Mindkettő esetében kiválasztunk embereket, akik a családunkat, környezetünket képviselik. A pszichodrámában szereplőknek, a családállításban képviselőknek hívják őket.
  • Mind a pszichodráma, mind pedig a családállítás egy előzetes interjúval, beszélgetéssel indul, ahol megnézzük, mivel érkezett az állító (családállítás) vagy a protagonista (pszichodráma).

Különbségek

  • A pszichodráma leginkább személyiségfejlesztő módszer, míg a családállításban a generációsan hozott mintákkal, sérülésekkel, hitrendszerekkel dolgozunk.
  • A családállításban résztvevők a morfogenetikus mezőre hangolódnak, és onnan hívják le az információkat, amelyek vezetik a képviselőket. A pszichodráma protagonistája maga játssza el a szerepeket, tehát minden információ belőle érkezik. Utóbbinál főleg lenyomatokról van szó.
  • A családállítás végére a morfogenetikus mezőben a rend visszaállítása a cél, hogy ezáltal a lélek tisztuljon, és önmagaként létezhessen tovább. A pszichodrámában viszont a protagonista a saját élete feletti kontrollt, a lelki megnyugvást és harmóniát keresi, tehát nem történik a családi rendszerre vonatkozóan kiegyenlítés. 


Ha érdekel a családállítás, nálam bábos család- és rendszerállításon vehetsz részt egyénileg, ahol a megoldásfókuszú coaching és a Hellinger-féle családállítás integrációjával találkozhatsz.

Tetszik, amit olvastál? Mutasd meg másnak is!

Picture of Üdvözöllek, Topor Ágnes vagyok

Üdvözöllek, Topor Ágnes vagyok

coach, mesedráma vezető és hangterapeuta. Küldetésem, hogy egyre közelebb és közelebb kerülj céljaidhoz úgy, hogy menetközben is élj. Az élet élvezete az úton is van, nem csak a megérkezésben.

Én most már tiszta tekintettel látom, hogy milyen csodálatos volt azt az utat bejárni, és visszaemlékezni arra, honnan jöttem, és hol tartok most. Ehhez szükséges volt az elmúlt 10 év önismerete, blokkok oldása, más nézőpontból tekinteni a múltra.

Bővebben rólam

Legfrissebb cikkek

Generációváltás KKV környezetben – Több mint üzleti döntés

A generációváltás KKV környezetben nem csupán tulajdonátruházás, hanem vezetői és identitásbeli átmenet is. A folyamat érinti az alapító szerepét, az utód felkészültségét és a szervezet stabilitását egyaránt. A siker kulcsa a tudatos tervezés, a világos jövőkép és a fokozatos felelősségátadás.

A generációváltás megvalósulhat családi utódlással, külső szakmai vezető bevonásával, menedzsment átvétellel vagy befektetői együttműködéssel — gyakran ezek kombinációjával. A megoldásfókuszú coaching szemlélet segít abban, hogy az átmenet ne konfliktusforrás, hanem fejlődési lehetőség legyen: az erőforrások feltárásával, kis lépésekben történő építkezéssel és a szerepek tudatos tisztázásával.

A generációváltás akkor válik valódi jövőépítéssé, ha nem kényszerhelyzetként, hanem közös gondolkodás eredményeként valósul meg.

Bővebben »

Szervezetfejlesztés: ahol a diagnózis a valódi változás kezdete

A szervezetfejlesztés nem gyors tünetkezelés, hanem diagnózissal induló, tudatos működésformálás. A visszatérő konfliktusok, lassú döntések vagy túlterheltség gyakran rendszerproblémára utalnak, nem egyéni hibára. A folyamat célja, hogy feltárja az elakadás valódi okát, majd az adott helyzethez illeszkedő megoldást alkalmazzon – legyen az tréning vagy strukturális változtatás. A fókusz a kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb szervezeti működés kialakításán van.

Bővebben »

Mindfulness és wellbeing – nem ugyanaz, mégis együtt működnek

A mindfulness és a wellbeing gyakran együtt jelennek meg, mégsem ugyanazt jelentik.
A mindfulness egy fejleszthető belső készség: segít észrevenni, mi történik bennünk, és tudatosabban reagálni a mindennapok helyzeteire. A wellbeing ezzel szemben a jóllét átfogó állapota, az életminőségünk összképe.

A cikk megmutatja, mi a különbség a két fogalom között, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és miért fontos tisztán látni, melyik eszköz, és melyik a cél. Megoldásfókuszú szemlélettel közelítve arra is rávilágít, hogyan támogatja a tudatos jelenlét a kiegyensúlyozottabb, működőbb életet – egyéni és közösségi szinten is.

Bővebben »

ÚJ ÉNEM – amikor végre magadra figyelsz

Mi történik, amikor végre megállsz, és magadra figyelsz?
Az ÚJ ÉNEM elvonulás egy megtartó tér a lelassulásra, az önismereti elmélyülésre és a belső megújulásra. Időt és figyelmet ad önmagadnak, hogy közelebb kerülj ahhoz, aki valójában vagy – elvárások, szerepek és megfelelés nélkül.

Bővebben »
Iratkozz fel hírlevelemre, és értesítést kapsz legújabb blogbejegyzéseinkről!