A középvezetői satu jelensége egyre inkább előtérbe kerül a 21. században a munkahelyeken. Ez a jelenség olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a középvezetők két tűz közé kerülnek: egyrészt a felsővezetés elvárásai, másrészt a beosztottak igényei között kell egyensúlyozniuk.
A nemet mondás, vagy mondhatjuk úgy is: határhúzás, nem csupán a magánéletben fontos, hanem munkahelyi környezetben is. Számos olyan helyzetben nem választjuk magunkat, amikor kellene, ennek következtében pedig kiégünk, elfásulunk. Az alábbi cikkben megmutatom, hogyan jelenhet meg a határhúzás a munkahelyen.
A nemet mondás a legtöbb ember életében kritikus pont. Sok nehézség forrása, amikor mindenre igent mondunk, mert félünk attól, hogy mi lesz a reakció egy negatív válasz esetén. Az alábbi bejegyzésben megpróbálom neked megmutatni, miért fontos, hogy tudjunk nemet mondani, és hogyan lehet ezt jól
Bizonyára sokszor hallottad már az alábbi kifejezéseket: soft skill, hard skill. De azt is tudod-e, melyik mire vonatkozik? Milyen készségeket takarnak az úgynevezett puha készségek (soft skillek), és mi van a kemény készségek (hard skillek) mögött?
A jó időmenedzsmentet sok ember számára nehéz kivitelezni, pedig egy számunkra megfelelő rendszerrel és beosztással rengeteg időt megspórolhatunk, és nem szakadnak a fejünkre a feladatok. Az alábbi bejegyzésben adok pár tippet ahhoz, hogy az időgazdálkodás hatékonyan valósuljon meg az életünkben.
A közléssorompó a kommunikáció folyamatát alapvetően akadályozó jelenség, amellyel akár azt is elérhetjük, hogy a beszélgetés teljesen megálljon. Az alábbi cikkben azt veszem górcső alá, hogy milyen közléssorompók vannak jelen a mindennapokban, és milyen szerepük van a kommunikációban.
A felnőtt én-állapot fogalma Berne tranzakcóanalíziséből került be a köztudatba. A felnőttség nem korhoz kötött, bár szeretjük a hétköznapokban a 18 éves kort egyfajta választóvonalként megnevezni a gyerek és a felnőtt lét között. De mitől tudunk a mindennapjainkban, kapcsolatainkban valóban felnőttként viselkedni? Mi jellemzi a
Olyan világban élünk, amelyben azt hisszük, minden lecserélhető. Elromlott a telefon – újat veszünk. Tönkrement a hűtő – kicseréljük. Legtöbbször ugyanígy járunk el a párkapcsolataink esetén is. Pedig kellő odafigyeléssel, tudatossággal és szeretettel minden probléma megoldható. Ha energiát fektetünk önmagunkba és a kapcsolatunkba, olyan csodákban
A sokféle coaching és tréning tematikákból nem könnyű választani, így nem csoda, ha nehéz döntenünk, mikor melyik a hatékonyabb.
A generációváltás KKV környezetben nem csupán tulajdonátruházás, hanem vezetői és identitásbeli átmenet is. A folyamat érinti az alapító szerepét, az utód felkészültségét és a szervezet stabilitását egyaránt. A siker kulcsa a tudatos tervezés, a világos jövőkép és a fokozatos felelősségátadás.
A generációváltás megvalósulhat családi utódlással, külső szakmai vezető bevonásával, menedzsment átvétellel vagy befektetői együttműködéssel — gyakran ezek kombinációjával. A megoldásfókuszú coaching szemlélet segít abban, hogy az átmenet ne konfliktusforrás, hanem fejlődési lehetőség legyen: az erőforrások feltárásával, kis lépésekben történő építkezéssel és a szerepek tudatos tisztázásával.
A generációváltás akkor válik valódi jövőépítéssé, ha nem kényszerhelyzetként, hanem közös gondolkodás eredményeként valósul meg.
A szervezetfejlesztés nem gyors tünetkezelés, hanem diagnózissal induló, tudatos működésformálás. A visszatérő konfliktusok, lassú döntések vagy túlterheltség gyakran rendszerproblémára utalnak, nem egyéni hibára. A folyamat célja, hogy feltárja az elakadás valódi okát, majd az adott helyzethez illeszkedő megoldást alkalmazzon – legyen az tréning vagy strukturális változtatás. A fókusz a kiegyensúlyozottabb, hatékonyabb és fenntarthatóbb szervezeti működés kialakításán van.
A mindfulness és a wellbeing gyakran együtt jelennek meg, mégsem ugyanazt jelentik.
A mindfulness egy fejleszthető belső készség: segít észrevenni, mi történik bennünk, és tudatosabban reagálni a mindennapok helyzeteire. A wellbeing ezzel szemben a jóllét átfogó állapota, az életminőségünk összképe.
A cikk megmutatja, mi a különbség a két fogalom között, hogyan kapcsolódnak egymáshoz, és miért fontos tisztán látni, melyik eszköz, és melyik a cél. Megoldásfókuszú szemlélettel közelítve arra is rávilágít, hogyan támogatja a tudatos jelenlét a kiegyensúlyozottabb, működőbb életet – egyéni és közösségi szinten is.